|
V Sabininih zgodnjih delih slikanja na svilo ustvarjajo koloristične koprene vtis liričnosti, ki v intenzivnem trepetanju prekrivajo površino in se na videz širijo prek njega v neskončnost. Material in tehnika, s katero dobiva akvarelne efekte, ki jih platno ne more dati, vendarle ne dopuščata detajlov, kar je v kasnejših delih dosegla prav s kombinacijo platna in nanj napete svile.
|
|
Sabina korai festményei, a selyemre festett színes fátylak lírai benyomást keltenek, amelyek intenzív reszketegséggel fedik be a felületet és látszólag a végtelenségig terjednek. Az anyag és a technika viszont, amellyel az akvarell hatását éri el, amit a vászon képtelen nyújtani, nem engedélyez részleteket, és ezt a későbbi műveiben éppen a vászon és a ráfeszített selyem kombinációjával érte el. A kiinduló motívum teljesen dematerializálódott, a festői kép szellemi, részben álmodozó tapasztalatot kelt, ahol a színes felületeken lebegő alakokat és színes részleteket hoz létre, illúziót keltő, sajátos lírai poétikával átszőtt tájakat alkotva. A pszichológiai és kulturális alvilág, amelyet talán mindannyian kutatunk, sokfajta magyarázatot, megértést tár fel, de a művésznő még ennél is mélyrehatóbban közelít az alapokhoz, hogy azt festményei által valósítsa meg. A kép néz minket – és mélyebben lát belénk, mint mi belé, és az, amit lát, amit elénk tár, bonyolult, szép, néha fájdalmas, megdöbbentő és titokzatos világ. Talány, amely aljára mindenkinek egyedül, személyesen kell eljutnia.
|