|
A biomembránok szigetelő képességét a lipidek biztosítják, amelyek hidrofób kettősrétege megfelelő feltételeket teremt a membránfehérjék működéséhez is. Ezért egyrészt a lipid-fehérje kölcsönhatás minden biomembrán funkció igen lényeges eleme, másrészt izolált membránfehérjék nagyon nehezen tanulmányozhatóak. Csoportunkban nem behatoló és jelzési technikákkal is tanulmányozzuk a lipid-fehérje, ill. általánosabban az oldószer-fehérje határfelületet: spinjelző EPR és a nem behatoló FTIR technikákat használjuk, és fejlesztjük is, modell és biológiai membránok kutatásában. Ezekben a mérésekben a fehérjékhez és lipidekhez tartozó spektrális tartományok jól elkülönülnek. Az FTIR esetében ez a szeparáció különösen jó, és így a lipidek és fehérjék egymástól függetlenül is tanulmányozhatók. A lipid-fehérje kölcsönhatás a két tartományban megfigyelhető korreláló változások segítségével is vizsgálható. Új kiértékelő módszerünkkel sikerült meghatározni a lipidek és fehérjék csatolódásának kulcs elemeit hideg és meleg stressznek kitett biológiai membránokban. A közeljövőben teljes visszaverődéses kristályok felületére növesztett élő sejteknek hőstressz hatására bekövetkező membránszerkezeti változásainak vizsgálatával fogunk foglalkozni. Másik aktuális témánk a “csaknem” egymolekulás mérések fehérjéken, felület erősített FTIR spektroszkópiával, amely lehetővé teszi az infravörös abszorpció mérését csupán egy 8-10 nm-es rétegből. Ezzel a technikával egy intézeti együttműködés keretében a biológiai molekulákat körülvevő víz szerkezetét fogjuk tanulányozni, figyelembe véve a Hofmeister jelenséget is. Hipotézisünk szerint a biológiai molekulák befolyásolják a határfelületi víz rendezettségét. Ilyen effektus fontos szerepet játszhat a molekuláris kölcsönhatásokban, pl. hőstressz fehérjék hatásmechanizmusában. Kis számú molekula megfigyeléséhez nanotechnológiai módszereket használunk, úgymint felületeknek polielektrolitokkal való funkcionalizálása.
|