epr – -Translation – Keybot Dictionary

Spacer TTN Translation Network TTN TTN Login Deutsch Français Spacer Help
Source Languages Target Languages
Keybot 3 Results  santosmonteiro.com
  BRC  
Since EPR spectroscopy is the most reliable and most established technique for detecting free radicals, we are involved in several collaborative projects aiming at detecting free radicals in biological samples, including biomembranes.
Minthogy az EPR spektroszkópia a legmegbízhatóbb és legalkalmasabb módszer szabadgyökök mérésére, több együttműködésünk célja szabadgyökök mérése biológiai mintákban, pl. biomembránokban. Sokféle biológiai hatása miatt a nitrogén monoxid (NO) jelenleg is a biokémiai kutatások fókuszában van. Az NO sok funkciója membránokkal kapcsolatos. Ezért megmértük az NO membránba hatolási profilját, spinjelzett lipidekre gyakorolt hatása alapján. Az SzTE Biokémiai Tanszékével együttműködve rutinszerűen mérjük az NO tartalmat különféle emlős szervekből származó szövetmintákon, mégpedig a spincsapdázás módszerével. Az SzBK Növénybiológiai Intézetével együttműködésben a mono-dehidroaszkorbát szabadgyök szerepét vizsgáljuk fotoszintetikus membránokban. Szintén rutinszerűen mérünk cellulóz eredetű és nem-specifikus szabadgyököket élelmiszeripari termékekben, úgymint paprika és tejpor, szárított hagyma, és legújabban őrölt kávé.
  BRC  
Our spectroscopy- and calorimetry-based, function-driven structure biology approach relies on the techniques of Fourier transform infrared (FTIR), site-specific (spin label) electron paramagnetic resonance (EPR), UV, visible and fluorescence spectroscopies, and high-sensitivity differential scanning calorimetry (DSC).
A csoport fő kutatási témái: a protont szállító membránfehérje komplex, a vakuoláris proton-ATPáz (V-ATPáz); vízoldékony és transz-membrán alfa-hélix és béta-szalag polipeptid kötegek; natív és modell biomembránok molekuláris kölcsönhatásai. Ezek a témák nagyon szoros kapcsolatban vannak egymással tematikailag és metodikailag is. E biológiai objektumokban a szerkezet-funkció kapcsolat, a membránfehérjék és polipeptidek gombolyodása és szerveződése, valamint a fehérje-oldószer határfelület különleges funkcionális és szerkezeti szerepe érdekel minket leginkább. A spektroszkópián és kalorimetrián alapuló funkcionális szerkezetbiológiai megközelítésünk ezeken a módszereken nyugszik: membránfehérje tisztítás, Fourier-transzformációs infravörös (FTIR), helyspecifikus (spinjelző) elektron paramágneses rezonancia (EPR), UV, látható és fluoreszcencia spektroszkópia, valamint nagy érzékenységű differencia pásztázó kalorimetria (DSC). A működő bio- és modellmembrán rendszereken kapott szerkezeti, dinamikai és termodinamikai adatok felhasználásával funkcionálisan releváns molekula és fizikai modelleket készítünk - ez a funkcionális szerkezetbiológia.
  BRC  
We use both non-invasive and labelling techniques for studying the lipid-protein, or, more generally, the solvent-protein interface: we apply and further develop spin-label EPR and the non-invasive FTIR spectroscopies to study model and biological membranes.
A biomembránok szigetelő képességét a lipidek biztosítják, amelyek hidrofób kettősrétege megfelelő feltételeket teremt a membránfehérjék működéséhez is. Ezért egyrészt a lipid-fehérje kölcsönhatás minden biomembrán funkció igen lényeges eleme, másrészt izolált membránfehérjék nagyon nehezen tanulmányozhatóak. Csoportunkban nem behatoló és jelzési technikákkal is tanulmányozzuk a lipid-fehérje, ill. általánosabban az oldószer-fehérje határfelületet: spinjelző EPR és a nem behatoló FTIR technikákat használjuk, és fejlesztjük is, modell és biológiai membránok kutatásában. Ezekben a mérésekben a fehérjékhez és lipidekhez tartozó spektrális tartományok jól elkülönülnek. Az FTIR esetében ez a szeparáció különösen jó, és így a lipidek és fehérjék egymástól függetlenül is tanulmányozhatók. A lipid-fehérje kölcsönhatás a két tartományban megfigyelhető korreláló változások segítségével is vizsgálható. Új kiértékelő módszerünkkel sikerült meghatározni a lipidek és fehérjék csatolódásának kulcs elemeit hideg és meleg stressznek kitett biológiai membránokban. A közeljövőben teljes visszaverődéses kristályok felületére növesztett élő sejteknek hőstressz hatására bekövetkező membránszerkezeti változásainak vizsgálatával fogunk foglalkozni. Másik aktuális témánk a “csaknem” egymolekulás mérések fehérjéken, felület erősített FTIR spektroszkópiával, amely lehetővé teszi az infravörös abszorpció mérését csupán egy 8-10 nm-es rétegből. Ezzel a technikával egy intézeti együttműködés keretében a biológiai molekulákat körülvevő víz szerkezetét fogjuk tanulányozni, figyelembe véve a Hofmeister jelenséget is. Hipotézisünk szerint a biológiai molekulák befolyásolják a határfelületi víz rendezettségét. Ilyen effektus fontos szerepet játszhat a molekuláris kölcsönhatásokban, pl. hőstressz fehérjék hatásmechanizmusában. Kis számú molekula megfigyeléséhez nanotechnológiai módszereket használunk, úgymint felületeknek polielektrolitokkal való funkcionalizálása.